Sárhelyi Erika
Január – reggel –
hangulat
A régi lemezjátszón
tovagördül a Rolling,
hangos tussal csobog be a fürdőből a reggel.
Mezítlábak csattogó hangjára álmosan ring
a hintaszék, ölében szusszan egy szürke szvetter.
Karcos hideg didereg be a kitárt ablakon,
a párkányon rút madárként gubbaszt a január.
Jókedvem télire tett magjait szórom elé,
úgy csap le rá, mint ki régóta csak erre vár.
Odakint rügybe zártan toporog a kikelet,
míg szürke ködbe burkolva jajdulnak az ágak.
Ablakot csukok, belémsajog a Lady Jane,
s a szombat nehézkesen nekiindul a mának.
hangos tussal csobog be a fürdőből a reggel.
Mezítlábak csattogó hangjára álmosan ring
a hintaszék, ölében szusszan egy szürke szvetter.
Karcos hideg didereg be a kitárt ablakon,
a párkányon rút madárként gubbaszt a január.
Jókedvem télire tett magjait szórom elé,
úgy csap le rá, mint ki régóta csak erre vár.
Odakint rügybe zártan toporog a kikelet,
míg szürke ködbe burkolva jajdulnak az ágak.
Ablakot csukok, belémsajog a Lady Jane,
s a szombat nehézkesen nekiindul a mának.
*
Óceán ég alatt
A januári ég ma
óceán,
s tajtékot vetnek rajta a szelek.
Vihar készül a habok taraján -
ne vigyen el, magamba rejtelek.
Gerincem ívén száz villám cikáz,
szemedből rám tekint a horizont.
Csak nézed, ahogy elsodor a láz,
s fénylő prizmaként színeimre bont.
Homlokod ködös-szép tengerén
a hullámverés lassan szelídül.
Míg örvénylik bennünk a "te meg én",
messze fut a széllel az "egyedül".
s tajtékot vetnek rajta a szelek.
Vihar készül a habok taraján -
ne vigyen el, magamba rejtelek.
Gerincem ívén száz villám cikáz,
szemedből rám tekint a horizont.
Csak nézed, ahogy elsodor a láz,
s fénylő prizmaként színeimre bont.
Homlokod ködös-szép tengerén
a hullámverés lassan szelídül.
Míg örvénylik bennünk a "te meg én",
messze fut a széllel az "egyedül".
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése