Berze Tünde - Késő már ...

Berze Tünde

Késő már …

Késő már ajtót nyitni,
s beengedni a Tavaszt,
hosszú Tél porhamva
már végtelen betakar,
s csupán a huzat marad,
mi átjárja szívem zugait.
Félig járt utam elállják
égig nyújtózó hegyek,
tovább nem mehetek,
senki nem fogja kötelem,
melybe kapaszkodva
átjuthatnék hegyeimen.
Gyökeret vert életem,
itt hegyek mély tövén,
s megfáradt tegnapok
hatalmas máglyát raknak,
rám gyújtják tépázott lakom,
s csak a huzat jön az ajtón.