Szomorúfűz: Nagy László - Bánatot váltunk;

Nagy László

Bánatot váltunk

Bánatot váltunk szerelemre,

apadj le szívem ijedelme,

ne esedezz holdatlan estért,

világossággal jön, ki megtért.

Akit oly sokszor megdaloltál

viharból jövő liliomszál,

piros liliom, nem fehérlő,

letörni nem tudta a ménkő.

Tekintetemtől megszelídül,

szívzuhogástól földre szédül,

szemeit ájultan behúnyja,

szeretni kell újra, meg újra.

Bánat és gyalázat

Engem nem ringat ringató,

de csöndes leszek nemsokára,

nem üt lelkembe fecske szárnya,

holttal tele van ez a tó.

Halott nékem az anya-öl,

az én szemeim ólomgombok,

fejemben megfagytak a gondok,

halvány az is, mi tündököl.

Engem nem sirat sirató,

haldoklik isten harsonása,

egy láb alatt vagyok bogárka,

dallam gyaláz és kurta szó:

Sarkantyúra most pendülj,

duhajságra most zendülj,

gyöngyharmatot rabolj most,

szemeidet azzal mosd,

csillagos ég nem őriz,

elvisz piszkos esőviz.

Szomorúfűz