Somlyó Zoltán - A szívben

Somlyó Zoltán

A szívben

A szívben sok kis óhaj él,
heverve szendereg, henyél.

Mint hisztériás démonok:
mind akaratos és konok.

Ha szép napos a délután,
sétálnak a szív zeg-zugán.

Ha esős est van: zokogón
ugrálnak a szív-dobogón.

Kis lábuk toppan, zeng az éj;
elcsúsznak, s mondják: jaj, de mély;

de mély e forró kis verem!
Egy perc - és mind talpon terem.

A szív úgy érzi: megreped,
mind-mind gyorsabban vereget.

A sok óhaj rajt átoson
és hempereg a vánkoson.

Aztán felsikolt zokogón...
(Egy csók ül a szív-dobogón.)