Kun Magdolna - Anyák napi könnyek; - Drága Nagymamám

Kun Magdolna

Anyák napi könnyek

Minden Anyák napján könnyes a szemem,
mert nekem már nincs kit felköszöntenem,
nincs aki örülne a színes tulipánnak,
ki azt mondaná nekem - halálig vigyázlak-

Nekem minden anyák napja éles késszúrás
itt a szívtájékén, hol minden csupa gyász,
ahol mélységként tátong az a nagy anya-hiány,
amitől elhalkul a szó szép Anyák napján.

Nekem már megszokott dolog a sírás, zokogás,
akkor mikor más ajkán ott a mosolygás,
és akkor mikor mások majd halkan azt súgják,
- jóságodért édesanyám áldás szálljon rád-

*

Drága Nagymamám

Drága, Nagymamám, nincs az a határ,
mely köszönő szavaim csendbe fojthatná,
hisz bármily nagy távolság választ is el tőled,
a gondolatok ereje csillagokat dönthet.

Talán nem mondtam elégszer el még,
hogy te voltál nekem az-az élet-ajándék,
mely a legnagyobb bánatban is arra késztetett,
hogy sose adjam fel Isten-hitemet.

Mert ő akkor sem hagy el, ha társ és jó barát,
ellenségként lépi léptem nyomdokát,
s ha már senki sem követ azon élet-utamon,
melyre könnyesőt szitál a földi fájdalom.

Így hát újra megköszönöm drága Nagymamám,
hogy törhetetlen bástya voltál életem során,
mert nem volt olyan gát, mit le nem győztél volna
azért aki áldott kezed unokaként fogta.