Szigeti Miklós
A zongora
Nagy kert,
meg az ég
úgy estefelé
mélyet veszek
úgy május vége felé
harkály koppant
tuk-tuk, a póznán
keresem a bestiát'
hűs lég jár át
valahogy kívánom már
meg a nyugágy
édesen támaszt alám
behunynám de a
tuk-tuk
megint koppant,
aludj már!
egy dal motoz az
ujjamban
ha repülni tudnék
most a nappalimban
visszhangozna a
zongora...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése