Bodó Csiba Gizella
Nyár a vásznon
Van Gogh-mezők arany
hullámú hője
izzón, vibrálva
agyamig sütött,
levágott fülem nem
küldöm barátnak,
annyira nem vagyok
dühödt.
Az égitest kemence
tüzes,
lobogó fénykoszorú
rabja,
süllyed, emel, magába
tér
a spirál forgás magma
magja.
Nem csituló lázas
tombolás,
láng nyaldosta
fortyogó katlan,
száraz ecsettel
csapkod a vásznon
enyhülést nem hoz sem
éj, sem nappal.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése