Kovács L. István
A szívemet adom
A szívemet adom
...meg van mindenem,
de semmim sincsen,
a szeretetem, minden kincsem,
a szívemet adom, vigyétek,
s ráadásnak itt vannak,
karjaimból az ölelések,
ez minden gazdagságom,
de tőletek nem sajnálom,
kiteszem elétek.
Bár vannak már rajta,
foltok és fércek,
vágták már balták és kések,
de még dobog, még élek.
S míg bele nem fullad magába,
mint csonkán égő gyertya,
a saját viaszába,
addig a tiétek.
Oda adom,
vigyétek.
Másom nincsen,
a szívem minden kincsem,
de sebet többet,
ne ejtsetek rajta,
már nem fér rá több varrat,
és hátha, valaki még akarja.
...meg van mindenem,
de semmim sincsen,
a szeretetem, minden kincsem,
a szívemet adom, vigyétek,
s ráadásnak itt vannak,
karjaimból az ölelések,
ez minden gazdagságom,
de tőletek nem sajnálom,
kiteszem elétek.
Bár vannak már rajta,
foltok és fércek,
vágták már balták és kések,
de még dobog, még élek.
S míg bele nem fullad magába,
mint csonkán égő gyertya,
a saját viaszába,
addig a tiétek.
Oda adom,
vigyétek.
Másom nincsen,
a szívem minden kincsem,
de sebet többet,
ne ejtsetek rajta,
már nem fér rá több varrat,
és hátha, valaki még akarja.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése