Radnai István - Villámok, viharok, szivárvány

Radnai István

Villámok, viharok, szivárvány

vérre emlékezünk kegyetlen Róma
húsz évszázad telt azóta
húsz évszázad csöbörnyi vérrel
amelyen a bárka Ararátra ér fel

tudjuk a halál mindnyájunk sorsa
learatva életünk nádtorsa
feleselünk a megnyíló éggel
kiáltásunk oda nem ér fel

s minden római minden zsarnok
hol adnak-vesznek ácsolt csarnok
rabszolgái lettünk a paradicsomnak

látomásunk egy durva kereszt
s aki rajta függ többé nem ereszt
lángot bocsát ránk ma lesz a holnap