Debreczeni Zsolt
Útban a csillagok
felé
Felnézek a bánatos
szürke őszi égre,
egyszer majd odafenn lehetek én végre.
Ránézek egy magányos tündöklő csillagra,
szeretnék feljutni én is oly magasra!
Bámulom magamban a mélysötét szép eget,
parázslik rajta sok parányi szeretet.,
Útban a csillagok felé gyakorta megállok,
hogy felgyújtsam szívembe a szeretetlángot.
Kigyullad szívemen egy parányi szép csillag,
elérni a szerelemet, kérlek Uram hagyjad,
Meggyullad szerelmem szívemben és félek,
hogy a csillagom elérve - benne porrá égek!
egyszer majd odafenn lehetek én végre.
Ránézek egy magányos tündöklő csillagra,
szeretnék feljutni én is oly magasra!
Bámulom magamban a mélysötét szép eget,
parázslik rajta sok parányi szeretet.,
Útban a csillagok felé gyakorta megállok,
hogy felgyújtsam szívembe a szeretetlángot.
Kigyullad szívemen egy parányi szép csillag,
elérni a szerelemet, kérlek Uram hagyjad,
Meggyullad szerelmem szívemben és félek,
hogy a csillagom elérve - benne porrá égek!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése