Szomorúfűz
Szemedben a tavasz
Simogató, fénylő
szemedbe nézek,
Szerető szívedhez
férkőzök
Lelkembe arcodat
belevésem,
A szeretetben sokszor
meg-megállok
Ablakomon most fénylik
a napsugár,
Hidegen csillan az
üvegen
Az égboltra bíbor
fényt festve,
Kristálytiszta
levegőt lélegezve,
Szikrázóan a
fénylepelben
Hűvös paplan alatt
ébred a Föld,
Mélyen magában a
kikeletet várva,
Életre kelvén az új
tavaszban
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése