Tekse József - Nem mondhatom el senkinek

Tekse József

Nem mondhatom el senkinek 

https://www.youtube.com/watch?v=2UeK3WOWKxI

Valamit el kell mondanom neked,
bár félek, talán kinevetsz,
talán elküldesz, mert nem érzed át,
nem veszed magadra lelkem súlyát
és nem mondjuk egymásnak,
szeretlek, csak szeretlek.

Milyen jó lenne, ha és mégsem,
csak a meg nem álmodott éjszakák
izzadságcseppje, az összegyűrt
lepedő kusza redői között,
meg a könnyáztatta párna
tudna mesélni arról, hogy szenvedek.
Mert nem mondhatom el senkinek.

Mert nem mondhatom el,
csak gyáván megbújok magamba
és félénk szavak remegnek ajkamon,
szürke arcomról elloptad a fényt,
nem csepegtettél belém reményt,
én mégis szeretlek, csak szeretlek.
Kiáltanám, de nem mondhatom el senkinek.

Milyen fénytelen így az élet,
percek fonják keserves sorsomat,
mert az idő nekem már nem orvosság,
nem gyógyít be semmilyen sebet,
mert nem mondhatom el neked
és így, te nem is tudhatod, hogy szívemben
a bánat, szememben a könny megreked.

Már nem sírok, kiszáradt a bánat csatornája,
csak nézlek, s te észre sem veszed,
hogy egy csillag eltűnik az éj tengerében,
nem is csobban, olyan csendesen.
Én kiáltanék, segíts nekem,
csak egy percig legyél velem,
akkor megtudnád mit érzek.
De én nem mondhatom el senkinek