Lázár Horváth Zsuzsanna - Örvény; - Te vagy a fény; - Rózsák

Lázár Horváth Zsuzsanna

Örvény

Belezuhannék bodzavirágok
ezerszirmú illatos tengerébe,
míg a kerten átlibbenő vidám szél
olajfák édes-sárga zsongásával
taszítja emlék-örvénybe szívem.

*

Te vagy a fény

Kellesz nekem,
mint sivatag vándorának
az oázis éltető vize,
mint tikkadt földnek
a langy eső,
mint virágnak
a Nap áldott melege,
mint a világnak
a szeretet hite.
Te vagy nekem a remény
Te vagy a fény
az ösvény végén.

*

Rózsák

Az éj bár rövid volt
s a reggel álmos még,
rózsák integetnek
ablakom négyszögén.
Ébredéskor mindig
rajtuk pihen szemem,
a fán madár dalol
s Nap ragyog fényesen.
Lágyan cirógatja
rózsáim bíborát,
felszárítva róluk
hajnalnak harmatát.
Legyen vidám napunk
ők is ezt akarják,
ahogy szélben ringva
illatukat ontják.