Szuhanics Albert
Romantika
Antik lett a romantika,
vallják sokan ma már,
mikor jutott retro-sorba,
húzható-e határ?
Úgy érzem, a romantika
sosem idejétmúlt,
hisz időtlen, mint az égbolt,
honnan lágy eső hullt.
Úgy eshetett az ölünkbe,
mint vetésre zápor,
egy kis idill... virágillat,
s nem tévedett Ámor.
Mája fátyla annyit takar,
mennyi elégséges,
hogy a vágyunk még szomjazza
a jót és a szépet.
A szerelem minden anyja,
az érzelmek lángja
fel kell gyúljon!... nagy szükség van
a romantikára.
Oly jólesik andalogni
kéz a kézben, lassan,
ahol nyíló rózsabokor
s illatos lugas van.
Ha tó tükrén holdfény remeg,
mi egymásra nézünk,
szemeinkben, mint az égen,
csillagot idézünk.
Így maradjon - súg a szellő -
az érzés köztetek,
s valót teremt a mesékből
szerelmes szívetek.
vallják sokan ma már,
mikor jutott retro-sorba,
húzható-e határ?
Úgy érzem, a romantika
sosem idejétmúlt,
hisz időtlen, mint az égbolt,
honnan lágy eső hullt.
Úgy eshetett az ölünkbe,
mint vetésre zápor,
egy kis idill... virágillat,
s nem tévedett Ámor.
Mája fátyla annyit takar,
mennyi elégséges,
hogy a vágyunk még szomjazza
a jót és a szépet.
A szerelem minden anyja,
az érzelmek lángja
fel kell gyúljon!... nagy szükség van
a romantikára.
Oly jólesik andalogni
kéz a kézben, lassan,
ahol nyíló rózsabokor
s illatos lugas van.
Ha tó tükrén holdfény remeg,
mi egymásra nézünk,
szemeinkben, mint az égen,
csillagot idézünk.
Így maradjon - súg a szellő -
az érzés köztetek,
s valót teremt a mesékből
szerelmes szívetek.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése