Horváth Lázár Zsuzsanna - Metsző a szél ...; - Adventi gondolat; - Ködös Hold

Horváth Lázár Zsuzsanna

Metsző a szél …

Metsző a szél
arcomba vág
hótüske szúr
hidege fáj.
Sírva jajong
fém-ég alatt
sebet szakít
s tovaszalad.
December jött
csikorgó szánján
messzi ködökből
szél-lovak húzták.
Fehér subáját
viharok tépték
Hold-diadémját
földre söpörték.
Gyertyáink lángja
jaj, le ne égjen
kell most a fényük
kell most a tűz!
Szeretet kell
mi sötétet űz
ha jajong a szél
s dermeszt az éj.

*

Adventi gondolat

Pilinkézve szálldos a hó,

fedi Advent szürkeségét,

hozza fehér csillogással

várakozás szent ünnepét.

Magába mélyedő lelkem

égi könny mossa fehérre,

halkuló bánatot éget

konokká fásult szívemre.

*

Ködös Hold

Magára húzza

ködöknek fátylát

a szomorú, őszi határ.

Fehér takarót,

puha havat vár,

ne érezze télnek fagyát.

Kopár fák állnak,

sorfal a szérűn,

jeges szél suhan felettük.

Csak a vén Holdnak

köd-szűrte fénye

hullik a megdermedt földre.