Madarász Gyula
Elmúlt
Voltál nekem a
boldogság, s a bánat,
hullámok hátán, ringó csónakon
hűvös szobádba úszva, vized oltalom,
meleg nyugalom ül, a levegő
kéken borong.
A Nap már indul elbújni, vízzel,
hiába keresem szorításod,
két kézzel kapok utánad,
elúszol, mint a faág.
hullámok hátán, ringó csónakon
hűvös szobádba úszva, vized oltalom,
meleg nyugalom ül, a levegő
kéken borong.
A Nap már indul elbújni, vízzel,
hiába keresem szorításod,
két kézzel kapok utánad,
elúszol, mint a faág.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése