2012. december 16., vasárnap

Simon László - Misztérium



Simon László



Amikor lelked hívja

A lelkem, látszólag

Semmi nem történik

Az alatt

Nem rebben

Szellő, s a tó tükre

Fodratlan marad

Nem hull  levél

A fáról, jég sem olvad

Mégis, találkozásuk

Misztériumától

Teremtő idő halad

A végtelen felé

Csodát idéz

Nyári gyümölcsök ízeit

Nap szagú meleget

Fák fölé

S az élet rejtett

Kincseit
Ősi erővel törhetne

Fel, fel a magasba

De…

Ők csak nézik egymást

Csodálva,

szerelmet adva

Minden pillanatba

1 megjegyzés: