Grimm Pálffy Piroska
Gondtalan évek
Gondtalan Évek.
Szavak, Pillanatok,
Zöld Tavaszok, irigy
Őszök,
édes hangulatok.
Jöttél lassan, láttam
Lelkedet,
ezer csókban,
ezer szerelmes
pillantásban,
Szerettelek nagyon!
Verekedő verebek az
út porában,
azután jöttek csak a
panaszok.
Már nem volt olyan
kék az Ég,
már üvöltött a
Messzeség, a Távol,
bokrétát kötöttem
árva vadvirágból!
Tűnődtem hol
rontottam el, mi az ára?
Mosolyt festettem
Lelkem fájó
vászonára,
a bús sötétnek
egyszer mennie kell...
http://youtu.be/TVAzrE3G_kI
VálaszTörlés