Zsitvainé Borsos Irén
Az írás öröme
(részlet)
...
Történeteimet leginkább egyes szám első személyben mondom el, mintha csak velem történt volna… bármiről legyen is szó…
„Szörnyű gyermekkorom lehetett!”- mondta valaki részvétteljesen.
Nem az én életemről szól - válaszoltam.
- Persze, persze…hümmögött, - de láttam kétkedő pillantását.
Mi-tagadás, az egyes szám első személyben való íráshoz kell némi bátorság !- én mégis ennél maradok!
Legkényelmesebb a történetet egyes szám harmadik személyben megírni;
- hogy az Olvasó Ő t ítélje el… (és ne engem!)
Ennél még rosszabb megoldás, ha egyes szám második személyben, felszólító módban, felkiáltó jelekkel tűzdelve beszélünk, bizonyos távolságból, kifejezetten lekezelő stílusban. Az ilyen előadásmód; az Olvasó lebecsüléséről szól.
Történeteimet leginkább egyes szám első személyben mondom el, mintha csak velem történt volna… bármiről legyen is szó…
„Szörnyű gyermekkorom lehetett!”- mondta valaki részvétteljesen.
Nem az én életemről szól - válaszoltam.
- Persze, persze…hümmögött, - de láttam kétkedő pillantását.
Mi-tagadás, az egyes szám első személyben való íráshoz kell némi bátorság !- én mégis ennél maradok!
Legkényelmesebb a történetet egyes szám harmadik személyben megírni;
- hogy az Olvasó Ő t ítélje el… (és ne engem!)
Ennél még rosszabb megoldás, ha egyes szám második személyben, felszólító módban, felkiáltó jelekkel tűzdelve beszélünk, bizonyos távolságból, kifejezetten lekezelő stílusban. Az ilyen előadásmód; az Olvasó lebecsüléséről szól.
Én öröm-írónak tartom
magam. Amikor a fejemben kész a történet, leülök a számítógéphez, és pillanatok
alatt elkészül írásom. Rövidprózás kötetem
Újraélt tavasz címmel, jórészt egyperceseket tartalmaz, de bármelyik antológiában megjelent „örömírásaimat” olvassátok, gondoljatok erre.
Újraélt tavasz címmel, jórészt egyperceseket tartalmaz, de bármelyik antológiában megjelent „örömírásaimat” olvassátok, gondoljatok erre.
http://youtu.be/gAmmElvpAms
VálaszTörlés