Seres Hajnalka - Lágy volt ...

Seres Hajnalka

Lágy volt...

Pici mézédes csókod,
Lágy volt, lágy s mégis égető
Váratlan jött, s én remegő
Vággyal néztem szemedbe...

Puha arcod kezembe vettem
Égő szemem szemedre vetettem
A hangod neked is,
S nekem is elakadt...
 
Hajad egyre cirógatta kezem
Valamit akartál mondani nekem
De csak némán néztél reám,
S megsimogattad arcomat...
 
Csillag ragyogott szemedből felém
Örvénylő mélyében elvesztem én
Tomboló vágyaktól remegtem
S majd megcsókoltuk egymást...

Ezernyi csoda égő-vágy ajkadban
Hűs patak tűz-táncát megkaptam
E csókban minden benne volt
Érzés, szerelem s féltés...

Aztán a zavar csendesen ránk köszönt
Tűnődő mosolyt mosollyal ötvözött
Csak ültünk mozdulatlan,
S egymás szemébe néztünk...

Ölelő karod felém kitártad
Magadhoz húztál s simogattál.
Könny ült szemünkbe
De ez a boldogság könnye volt...