Turza Sándor - Egy könnycsepp

Turza Sándor

Egy könnycsepp

Sírni kezd, mikor boldog a lélek,
szemek simogatnak, karok ölelnek,
simogatva bánatba temetnek.
A csók ajándéka röpke pillanat,
feledi az ajak, a lélekben az
érzés mégis megmarad.
Mintha örök lenne, mintha
véredben a régi láng dübörögne.
Mintha a gondolat nem lenne szabad,
csókot vet, simogatást arat.
Mintha aratás után el nem fáradna
a száj és a kéz, már egy másnak
szól az ölelés.
Mintha a karok bilincset formálnának
a testre, az ember benne édes
rabságát szeresse.
Mintha a csóktól kiszáradna az ajak,
azt érezném, csak ismételni szabad.