Kandrács Róza - Miértek miértje

Kandrács Róza

Miértek miértje 

Miért van az Istenem,
van ki boldog,

van ki nem.
Kinek minden jó kijár,
élete csak napsugár.
Elkerüli őt a bú, betegség,
és „háború” .
Szerelemmel szeretik,
életét megkönnyítik.
Nem fáj neki, semmi sem,
nem sír, nevet mindenen.
Szíve sosem szomorú,
lelkében nincs soha bú.
Míg a másik aki él,
megszenved biz mindenért.
Nincs számára menekvés,
csak a fájó szenvedés.
Bármit akar az nem jó,
nem halad, csak álló tó.
Szeret, de őt elvetik,
soha meg nem szeretik.
Oda adja mindenét,
válasz érte megvetés.
Szíve, lelke már nem ép,
összetörte szenvedés.
De élni akar mindenként,
fel nem adná semmiért.
Harcol minden jó szóért,
egy-egy kedves mosolyért.
Mégis ő az ki bírja,
míg a másik feladja.
Eldobja az életét,
ami oly jó olyan szép.
Igaz lenne tán a szó?
Edzett élet a való?
Megérteni próbálom,
de a jót úgy kívánom.
Fáj már a sok szenvedés,
egy kis szép is kellenék.