Szabó Lőrinc
Július csatája
Itt a pokol, a nyár: élvezem, mint az
ördög.
Ez a jó, ez az én kék-piros évszakom,
az őrült július! Mézsűrűn-vastagon
folyik fény s levegő, a minthogyha
belefőzött
kertek – málna, barack –fűszereznék,
gyümölcsök,
párolgó rubinok: s ha szemem lecsukom,
bundaként nyalogat minden kis fuvalom,
lebegő bundaként a bársonynyelvű gőzök.
De most szent ez a tűz, e pokol, sűrit,
érlel.
Hűl a Bak, fűt a Rák, forr a
világkazán:
most küzd, előre, most küzd meg a Nap a
téllel!
Az ősz már a csata eredménye. Sovány,
vagy dús? – most dől el, itt, az izzadó
határban,
s fent, az istentelen, rőt-azúr
Szaharában.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése