Siktár János
Gyere ülj mellém
kedves....
Ülj le mellém kedves, mondd el, mi
fáj
Mondd el nekem mitől félsz, és mi bánt
Mitől kérgesül a sima lélek, s lesznek torz tükrök, fényes emlékek.
Mondd el nekem mitől félsz, és mi bánt
Mitől kérgesül a sima lélek, s lesznek torz tükrök, fényes emlékek.
Kedvesem, Te ne kérdezz most semmit,
s könnyeidből se pazarolj ennyit,
éljünk úgy, hogy ne fájjon a jelen,
ha már múlt árnyéka, sötét verem.
s könnyeidből se pazarolj ennyit,
éljünk úgy, hogy ne fájjon a jelen,
ha már múlt árnyéka, sötét verem.
Édesem, sose vádoljuk egymást,
nézzük az eget, míg szemünk ellát,
ott van megírva szerelmünk, s sorsunk,
feljutunk mi is, ha szárnyat bontunk.
nézzük az eget, míg szemünk ellát,
ott van megírva szerelmünk, s sorsunk,
feljutunk mi is, ha szárnyat bontunk.
Együtt vagyunk, minden gondolatban,
nincs távolság, szóban, versben, dalban.
Érezlek szívem, határok nélkül,
és nem kell félni, ezt kapjuk végül.
nincs távolság, szóban, versben, dalban.
Érezlek szívem, határok nélkül,
és nem kell félni, ezt kapjuk végül.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése