Baranyi Ferenc
Ha szél süvít, ha hó
vág
Akár béles báránybekecs
csontig ható hidegben:
szerelmed biztonsága úgy
takart magába engem.
Nem férhettek hozzám szelek,
felfogtad őket, testmeleg
szegült haragjuk ellen.
S visszadalolták a napot
az égre a pacsirták,
szelíden lengtek a szelek
s ringattak, mint a hinták.
Teher lett oltalmad, hiszen
akkor már félig meztelen
napoztam volna inkább.
Látod, csak akkor hordalak,
ha szél süvít, ha hó vág,
mihelyt tavaszodik kicsit:
levetlek és a moly rág.
Mégsem kívánod, hogy havas
legyen sorsom (bár gyakran az),
te báránybélű jóság.
csontig ható hidegben:
szerelmed biztonsága úgy
takart magába engem.
Nem férhettek hozzám szelek,
felfogtad őket, testmeleg
szegült haragjuk ellen.
S visszadalolták a napot
az égre a pacsirták,
szelíden lengtek a szelek
s ringattak, mint a hinták.
Teher lett oltalmad, hiszen
akkor már félig meztelen
napoztam volna inkább.
Látod, csak akkor hordalak,
ha szél süvít, ha hó vág,
mihelyt tavaszodik kicsit:
levetlek és a moly rág.
Mégsem kívánod, hogy havas
legyen sorsom (bár gyakran az),
te báránybélű jóság.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése