Baranyi ferenc - Ha szél süvít, ha hó vág

Baranyi Ferenc

Ha szél süvít, ha hó vág

Akár béles báránybekecs
csontig ható hidegben:
szerelmed biztonsága úgy
takart magába engem.
Nem férhettek hozzám szelek,
felfogtad őket, testmeleg
szegült haragjuk ellen.

S visszadalolták a napot
az égre a pacsirták,
szelíden lengtek a szelek
s ringattak, mint a hinták.
Teher lett oltalmad, hiszen
akkor már félig meztelen
napoztam volna inkább.

Látod, csak akkor hordalak,
ha szél süvít, ha hó vág,
mihelyt tavaszodik kicsit:
levetlek és a moly rág.
Mégsem kívánod, hogy havas
legyen sorsom (bár gyakran az),
te báránybélű jóság.