2013. február 13., szerda

.kaktusz - A szeretetnek nincs vetélytársa



.kaktusz

Tudod arra gondoltam,
az ember, aki tisztában van
saját esendőségével,
gyengeségével,
aki tudja pontosan,
hogy van nála szebb,
jobb, okosabb,
ha egyszer megszeret valakit,
akkor árnyként megjelenik
a vetélytárstól való félelem is,
a félelem, hogy nem lesz képes
megtartani a másikat,
ijedtségében elkezd hibát
hibára halmozni,
a rettegett véget
akaratlanul is siettetni…
de ha a viszont-szeretetet megérzi,
a titkokat nem akarja kikutatni,
hiszen az a múlt,
az egy másik emberé,
akinek ahhoz az újhoz,
akiben a szeretet
időközben felébredt,
nem sok köze van,
az egy szeretetlen ember múltja,
a szeretettel
egy új élet kezdődik,
a régi számon nem kérhető rajta…
s a jelenben
nyugalmat ad a léleknek,
hogy az igaz szeretetnek
nem lehet semmi a vetélytársa.

2013. február 7.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése