Debreczeni Zsolt - Augusztusban szeretetvirág

Debreczeni Zsolt

Augusztusban szeretetvirág

Lángoló nyírfáknak, tüzes tekintete,
zajlik a fészkeknek, takaros építése.
Szeretet a fákon, áttáncolt a lélek,
baj már engem itten, sohase érhet.

A szív a legszebb kincs, tündöklik a fénytől,
perceken át felolvad, a parányi reménytől,
olvadó jégtábla, a világnak sóhaja,
alászállt a lelkem, megnyugvó imája.

„Imádság a szélben, fecske a sötétben,

kéjmámor a gyöngyös, fényes végtelenben”