Fazekas Miklós
Halovány Nyár
Lassan hajnalt mutat
az óra,
S a "tavaszhalkította" tóra
Reáköszön a nyár.
Micsoda zsivaj-lárma,
Madarak hada járja
A nád sekélyvizű berkeit -
Mindőjük finom reggelit
Remélvén, s kérvén Fortunát,
Adna terített asztalt mára.
Hatalmas zöld béka háta ragyog,
"reggeli én nem leszek, már itt sem vagyok!"
Mélyen a tó vizében, ahol a déli napsugár
Is csak halványan csillan - áll a békavár.
Hős békánk is ide illan -
Mondván: "ideje aludni már."
Déli, rekkenő hőség a csend -
Ki megtöri, s füttyent,
Csak egy piciny nádirigó
Trillázik: "ebédre szúnyoglárva volna jó."
Fáradtan bandukol alkony iránt az óra,
A "tavaszhalkította" tóra naplemente ragyog.
A halványuló égen, s a tó tükör-vizében
Feltűnnek a legfényesebb csillagok...
S a "tavaszhalkította" tóra
Reáköszön a nyár.
Micsoda zsivaj-lárma,
Madarak hada járja
A nád sekélyvizű berkeit -
Mindőjük finom reggelit
Remélvén, s kérvén Fortunát,
Adna terített asztalt mára.
Hatalmas zöld béka háta ragyog,
"reggeli én nem leszek, már itt sem vagyok!"
Mélyen a tó vizében, ahol a déli napsugár
Is csak halványan csillan - áll a békavár.
Hős békánk is ide illan -
Mondván: "ideje aludni már."
Déli, rekkenő hőség a csend -
Ki megtöri, s füttyent,
Csak egy piciny nádirigó
Trillázik: "ebédre szúnyoglárva volna jó."
Fáradtan bandukol alkony iránt az óra,
A "tavaszhalkította" tóra naplemente ragyog.
A halványuló égen, s a tó tükör-vizében
Feltűnnek a legfényesebb csillagok...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése