Kosztolányi Dezső
Augusztusi reggel
Kékül az ég, az éjjel haldokol,
pihennek a házak még csendben alva,
de már lángol, vörös az égnek alja,
és égni kezd az óriás pokol.
Az ember ébred- a láng sustorog -
fájdalmasan liheg, kikél az ágyból,
beteg a fénytől, nincs nyugalma, lángol,
fejét paskolják a lángostorok.
És nő a fényár, zúg a virradat,
a tűzpokol harsog, dübörg, dagad,
az árva ember fetreng benne főve.
Véres sarokkal, bőszen ront előre,
és este elnyúlik az ugaron,
mint egy agyonhajszolt, véres barom.
pihennek a házak még csendben alva,
de már lángol, vörös az égnek alja,
és égni kezd az óriás pokol.
Az ember ébred- a láng sustorog -
fájdalmasan liheg, kikél az ágyból,
beteg a fénytől, nincs nyugalma, lángol,
fejét paskolják a lángostorok.
És nő a fényár, zúg a virradat,
a tűzpokol harsog, dübörg, dagad,
az árva ember fetreng benne főve.
Véres sarokkal, bőszen ront előre,
és este elnyúlik az ugaron,
mint egy agyonhajszolt, véres barom.
http://www.youtube.com/watch?v=STs1wnv9XWk
VálaszTörlés