Hatos Márta - Nincs irgalom?

Hatos Márta

Nincs irgalom?

A könnyem pereg...
arcomon
rút barázdát szánt
a fájdalom,
szívemben
hasító penge,
lelkemben
karmolt
sebek láza
a gondolat
mi idézi csókodat.

A hajónk vesztegel.
Játszik élet és halál.
Hagyod, hagyom...
I r g a l o m!

Az érintésed él,
szép és egész,
érzem
eggyé válsz velem
s a pillanattal
visszatérsz:
itt vagy a fűben,
a fákban
a holdtöltében
és a napnyugtában
a langy' esti szélben,
az éjben,
a kávé illatában
itt leszel minden
vízcsobbanásban.

A hajónk vesztegel.
Játszik élet és halál.
Hagyod, hagyom...
I r g a l o m!

A szó visszatalál
keresi mit eldobott,
féli a holnapot
várja önmagát
s néma vád
borul a csendre,
sodor az ár
létünk medre
örvénylőn
magába zár
-szerettünk-
nagyon fáj

A hajónk vesztegel.
Játszik élet és halál.
Hagyod, hagyom...
I r g a l o m!