Tokaji Márton - Hajnalok bíborösvényein

Tokaji Márton

Hajnalok bíborösvényein

Magammal hordoztam arcodat szívemben,
mint mező a harmatcseppeket.
A tavaszok jöttek és elsuhantak,
a Délibáb felettünk lebegett.
Meghasadt hajnalok bíborösvényein
gyöngykagylóba zártam a képedet.
Hosszú éveket vártam és vártam,
hogy igazgyöngyé váljon a képzelet.
Magával vonszoltak a semmibe az évek,
a kakukkos idő is messze elrepült.
A téli Hold havas tájain,
a szemem parazsa kihűlt.
A kivetettek bolyongó keresztútjain,
bújócskát játszott a Sors velünk.
Az ezüstös ősznek hajnal fényében,
máglyatüzünkhöz mellénk települt.