Németi Csaba
Elengedlek!
Őrzöm, s meggyászolom
átkod!
Csended lett hatalmad felettem,
néma erőddel ölelkezve lettél fontosabb
nekem, mint az Isten.
Talán most már igazán szeretlek,
mert elengedlek.
Te se akarj engem!
Nem akarom hallani áttetsző léted igéjét,
látni szemedben az ígéret reményét.
Nem akarom érezni játszott játékaink
örömének ízét.
Én elengedlek Téged.
Te se akarj engem!
S ha átkom néha-néha visszahúz a múltba,
szaggasd szét emlékemet újra meg újra.
Csended lett hatalmad felettem,
néma erőddel ölelkezve lettél fontosabb
nekem, mint az Isten.
Talán most már igazán szeretlek,
mert elengedlek.
Te se akarj engem!
Nem akarom hallani áttetsző léted igéjét,
látni szemedben az ígéret reményét.
Nem akarom érezni játszott játékaink
örömének ízét.
Én elengedlek Téged.
Te se akarj engem!
S ha átkom néha-néha visszahúz a múltba,
szaggasd szét emlékemet újra meg újra.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése