Serfőző Attila
Búcsú
Átfésült sorokra
józanodott reggel kelt,
hű karod már nem
lelt,
a cuppogó fény
rozsdás napot vetett
ásott homlokomra.
’Miért, s ha nem úgy
lett volna’
ujjaim közül ma útra
kél,
fújja , fújja, fújja
a hitvány déli szél.
-
Ma hétköznapot
ünnepelt a reggel,
egy megszokott
másnapot,
s néhány lábadozó
gondolat-csöndet.
-
…majd esőkor sem
villámlik,
elfogynak a léptek,
felszáradnak a
könnyek.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése