Július - Nyárhó

Július - Szent Jakab hava
Nyárhó - Áldás hava - Tehéntor (Aratás) hava

A római naptárban a hónap eredetileg a fantáziátlan Quintilis, "Ötödik" nevet viselte, mivel az egykori márciusi évkezdéstől számítva az ötödik hónap volt. I.e. 44-ben Marcus Antonius hízelgő javaslatára nevezték el júliusnak Julius Caesarról, aki e hónap 12. napján született.

Bizony még a nyár legmelegebb hónapja, a július sem mentes a szélsőséges hajlamoktól. Ilyenkor kúszik a legmagasabbra a hőmérő higanyszála, jut uralomra a tikkasztó forróság, ám ugyancsak ilyenkor szakíthatják félbe a rekkenő hőséget az égiháborúval ránktörő heves záporok, esetleg jégesők.
Mindenesetre ez az időszak már végképp a nyár legnagyobb munkájára, a gabona betakarítására összpontosította a régi gazdaemberek figyelmét. Szép időt vártak ilyenkor, Szent Jakab havában a régi öregek, ha reggel és este a füst egyenesen magasra szállt, ha napnyugtakor tiszta volt az ég, és a csalogányok szorgalmasan énekeltek. Bizonyosra vették a rossz idő közeledtét: ha a kakasok napnyugta után kukorékoltak, vagy ha a varjak, a gyöngytyúkok és a pávák sokat kiáltoztak.

*

Népi megfigyelések

- ha július nem főz, szeptembernek nem lesz mit ennie
- Sarlós Boldogasszony napi eső Lőrinc-napig tart
- ha Mária-Magdolna napján (július 22.) szép az idő, jót tesz, ha rossz, úgy ártalmas
- ha Anna (július 26.) napján a hangyák bolyokat készítenek, úgy csapadékos tél lesz
- Ernő napi (július 31.) eső langyos telet hoz

Aratási névünnepüket az időjárás előrejelző néphiedelem negyvenes napnak tartotta. Sokfelé Mérges Margitnak nevezték, és volt, ahol Pisis Margitnak csúfolták, mert többnyire esőt, zivatart hozott, ami ha bekövetkezett a későbbiekben is megzavarhatta az aratást. A megfigyelést tudományos tapasztalatok is valószínűsítik, hiszen a Medárdi monszun utóhatása sokszor könnyen birokra kelhetett a perzselő forrósággal.

Henrik napján emlékeztek a vallásosabb hívek a tizenkét apostolra. Apostolok oszlása, - mondogatták olyankor, ha mennydörgéses vihar támadt, annak reményében, hogy az égiháború hamarosan szétoszlik, és a kaszások folytathatják az aratást. Egyébként a háziasszonyok próbaképpen, ezen a napon sütötték az új lisztből az első kenyeret.

A meteorológusok Nyárhó-ként tartják számon, a régi Székely-Magyar naptár szerint Áldás havának nevezik, eleink (az Avisura szerint) a Tehéntor (Aratás) hava elnevezést használták júliusra, a hónap régi magyar (katolikus) neve pedig Szent Jakab hava. E hónapban már a nappalok fogynak; a Nap e hónap 23-a tájában az Oroszlán jegyébe lép.

A horoszkóp csillagjegyei közül az alábbiak esnek a július hónapba:

Rák (június 21 – július 22.) és

Oroszlán (július 23 – augusztus 22.).

Július folyamán a Nap az állatöv csillagképei közül az Ikrek a Rák csillagképbe lép.

Minden évben a július a hét ugyanazon napjával kezdődik, mint az adott év áprilisa,  szökőévekben pedig mint a január..

*

Népi mondóka

Esős Illés rossz,
mert áldást nem hoz.
Jakab napja vihart szül,
Magdolna sárban csücsül.
Anna asszony reggele
már hűvös, ne játssz vele.
Mihelyt a pók széttépi hálóját,
Jön a felhő, s rögtön tartós esőt ád.

*

Mit jövendöl a 100 éves naptár?

Jó időt remélhetni, ha napnyugtakor jó idő volt, ha csalogányok szorgalmasan énekelnek, ha reggel és este a füst egyenesen felszáll, ha az eső köddé változik.
Rossz idő lesz, ha napfelkeltekor égiháborúk vannak, ha a kakasok napszentület után kukorékolnak, ha a tyúkok szomorúak.

Jeles napok júliusban:

Július 2. Sarlós Boldogasszony napja

A római katolikus egyház az áldott állapotban lévő Máriáról, és az Erzsébetnél tett látogatásáról emlékezik meg.

Boldogasszony a várandós édesanyák, a szegények, a betegek oltalmazója.

A magyar néphagyomány az aratás kezdőnapjaként tartotta számon.

Július 20. - Illés napja

Munkatilalom napja, a villámcsapástól való félelem miatt.

Megfigyelések igazolják, e nap táján gyakoriak a viharok.

Július 22. Mária Magdolna napja

Mária Magdolna ünnepének tartják, aki megtért a bűnös életből az evangéliumi történet szerint és hosszú hajával Krisztus lábát törölgette. Így a néphagyományban szokás volt a kislányok hajából keveset levágni, hogy még hosszabbra nőjön. Szépségvarázsló napnak is tartják

Az időjárásjósló hiedelem szerint, esőt hozó nap, mert Mária Magdolna siratja bűneit.

Július 25. - Jakab napja

E napon áll meg a szőlő növekedése és kezd édesedni. Vámosmiskén azt tartották; hogy zabot Jakabra kell aratni, mert különben Jakab lova tapossa ki. Őrségben Jakab-nap adta alkalmát a hajdina vetésének.

Időjárással kapcsolatos jóslás:

Ha Jakab napja derűs, jó gyümölcstermésre számíthatunk.

A szegedi juhászok a Jakab-napi csillagállásból következtettek a jövő évi időjárásra. Az Orion csillagkép „Szent Jakab pálcája" a horgasiaknál. A tápéiak szerint, ha napján északról fúj a szél, akkor a tél hideg lesz, ha alszél fúj - enyhe, lucskos.

Szankán azt tartják, hogy Jakab nap délelőttje a karácsony előtti, délutánja pedig a karácsony utáni időjárást „mutatja meg". Ha a Nap fényesedik ilyenkor, az hideget jelent - mondják a székelyek.

Kiskunfélegyházán és Székesfehérváron úgy tudják, hogy Jakab napján „virágzik a hó" (ha sok az égen a fehér felleg); ha délelőtt virágzik, a tél első felében, ha délután, a tél második felében lesz sok hó.

Jakab Szegeden a búza nyomtatásának első napja volt. Az asszonyok ilyenkor nem mostak; és nem sütöttek kenyeret.

Gyöngyöspatán az e napon köpült vajat orvosságnak tették el. A magyar középkorban napja nyolcaddal megült törvénynap volt. Fehér lovon küzd szentként tisztelték.

Szent Jakab a búcsújárók, a hajósok és az utasemberek védőszentje. Jele: széles karimájú kalap kagylóval.

Július 26. - Anna napja

Kedd asszonya néven is emlegetik Szent Annát, Szűz Mária anyját. A hozzá könyörgő asszonyok bizakodhatnak bőséges gyermekáldásban.

Védőszentjüknek tartják a szabók és a bányászok.

A kender nyűvését Anna napján kezdték. Ha szép idő volt, ezen a napon szedték az Anna babot. Sok helyen úgy vélik, hogy a nyitva talált ablakokon és ajtókon Anna a kötényében hordott bogarakat bedobálja

Kert – július

Leggyakoribb feladatunk az öntözés. Az a legfontosabb, hogy elegendő vizet kapjanak a növények. Ügyeljünk, hogy a szokással ellentétben a fák és bokrok alatt lévő növényeket is alaposan öntözzük meg, hiszen itt rajtuk kívül a fák és bokrok is fogyasztják a vizet. Ne sajnáljuk a fáradságot és amennyiben csak lehet, a terebélyes bokrok és fák lombozatára is juttassunk az öntözővízből. A tápanyagigényes növények öntözését pedig összekapcsolhatjuk a vízben oldódó nitrogén és kálium műtrágyák legfeljebb két-három ezrelékes oldatának használatával. A gyepnyírást is ismételjük meg, valahányszor meghaladta a fűszálak magassága a nyolc-tíz centimétert.

A természet asztala már gazdagon terítve van. Érnek a gyümölcsök, szedhetőek a különböző finom zöldségek. A július már meleg nyári hónap, ezek szerint alakulnak ilyenkor a kerti teendők is. A korai érésű gyümölcsök már javában szüretelhetők.

A virágok elnyílás utáni eltávolítására is szakítsunk időt. Ne tűrjük meg a pusztulásnak indult növényrészeket, mert további pusztulások kiindulópontjai lehetnek.

Szeretettel köszöntjük e hónap

születésnaposait,

névnaposait,

ünnepeltjeit. 

Sok boldogságot kívánunk!