2017. április 4., kedd

Kópis Eta - Tavasz ...



Kópis Eta
Tavasz….

Virágba borult az egész világ.
Mosolyt hint minden, ami él.
Szívemnek megfáradt húrján,
Dalt dúdol az örök Remény.

Élő rejtvény, fénykép a táj.
Szél szárnyán röppen a dallam.
Mellém telepszik picinyke árny.
Simogat. És hangodat hallanám?

Csak a szél susog, halkan szelíden.
Rég messze jársz. Elvitt a hideg Tél.
Lábad nyomát is betakarta kedvesem.
Más nem maradt, csak csalfa Remény.

Új tavasz jött, új Remény, új kikelet.
Lelkemben, szívemben felengedett a fagy.
Ki rám talált, mint Te, legalább úgy szeret.
De az emléked bennem örökre megmarad.

Menj, menj szívednek, sorsodnak útján!
Ne nézz hátra, kit keresel bizton megleled.
Már nem búsulok én sem Létemnek múltján.
Rendeznek mindent az Új Tavaszi szelek.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése