Albert Ferenc - Október

Albert Ferenc /Gufi/

Október

/Magvető hava/

Az első ember tovahaladt;
október már kertek alatt,
eső, szél és fagy kíséri,
Nap, sugarát szűken méri.
Fát, s a bokrot vad szél rázza,
míg tar nem lesz színes ága.

Lassan kiürül a határ;
tengerivel telt a magtár,
répa vágyik ki a földből,
a sütőtők tepsin flörtöl.
Szarvas üli „bőgve” nászát,
lesve darvak vonulását.

Traktor vontat ekevasat;
fényes éle földbe harap,
mit tárcsa zúz apró csíkra,
borona foga simítja.
Vetőgép baktat körözve;
búzát, repcét ágyaz földbe.

Lassan vége a hónapnak;
mezítelen fák pózolnak,
varjak lepik el a határt,
s városban az öreg platánt.
Károg a gyászos armada;
búcsút int Magvető hava.