Október - Őszhó - Magvető hava

Október – Őszhó – Mindenszent hava – Magvető hava

https://m.youtube.com/watch?v=-vZXXCQJvX8

Hónapunk neve a latin October, "Nyolcadik" hónapnévből ered, mivelhogy a régi római naptárban az évkezdő márciustól számítva ez volt az év nyolcadik hónapja. A latin szó a görögből eredt, ahol az "octo" az "ogkosz" tőre megy vissza: ez pedig "halott kampó"-t jelent - a jobb kéz középső ujja csakugyan ilyen kampóhoz hasonlatos. Egyedül Domitianus császár tett kísérletet a név megváltoztatására, amennyiben önmagáról neveztette el. Rossz császár volt, a "domiciánus" hónapnév nem kellett senkinek.

Róma októberi ünnepei a márciusi jeles napok tükörképei. A földműves, a halász, a hajós és a katona a márciustól októberig tartó nyárias időszakban volt aktív. Márciusban tolta vízre a hajóját, vette elő a szerszámait, fényesítette ki a fegyvereit, és októberben vontatta partra, rakta el őket, illetve olajozta meg az utóbbiakat, hogy a téli nedvességtől be ne rozsdásodjanak.

A horoszkóp csillagjegyei közül az alábbiak esnek októberre:

Mérleg (szeptember 23 – október 22) és

Skorpió (október 23 – november 21).

Október folyamán a Nap az állatöv csillagképei közül a Szűz csillagképből a Mérlegcsillagképbe lép.

október utolsó vasárnapján 3 órakor állítjuk vissza az órát egy órával, ami a nyári időszámítás végét és a téli („normál”) időszámítás kezdetét jelenti.

A szökőévek kivételével az október a hét ugyanazon napjával kezdődik, mint a január

*

Népi mondóka

Leodegár, hogyha lombhullató,
Örülj! a jövő év páratlan jó.
Orsolyakor takarítsd be
káposztádat.
Simon, Juda hóval tömi tele szádat.
Ha megdurvul a nyúl szőre,
siess fáért az erdőbe.

*

Mit jövendöl a 100 éves naptár?

Langy időt várhatni, ha a fák ősszel másodszor virágozni kezdenek, ha Szent Mihály körül gubacsok üresek vagy vizenyősek, ha a madarak ősszel soványak, ha Szent Mihály körül sok eső esik s a szelek délről vagy nyugatról fújnak.

Októberi jeles napok

Október 4. – Assisi Szent Ferenc napja:
1811-ben született Assisiben, a ferences rend megalapítója, aki az evangéliumi szegénységet, alázatosságot, irgalmasságot hirdette.
Szokás volt ezen a héten kanászostorral durrogtatni a hegyen a gonosz szellemek elűzésére.
Az e napon ültetett kotlós alá nyírfaágat tettek a fészekbe, hogy ezzel megvédjék őket az ártó, gonosz hatalmaktól, míg a csirkék ki nem kelnek.

*

Október 15. – Teréz napja:
Erdélyben és a Dunántúl nagyobb részén e napon kezdődik meg a szüret. Egerben Teréz-szedés a neve.
A Bánságban és Bácskában e nap asszonyi dologtiltó nap volt, amikor nem moshattak és kenyeret sem süthettek.

*

Október 20. – Vendel napja:
Szent Vendel a legenda szerint a 7. században élt ír királyfi volt, aki remetéskedett, majd egy birtokoshoz szegődött, ahol annak nyáját ellenőrizte, ezért a jószágtartó gazdák és pásztorok védőszentjükként tisztelték. Emiatt mondták azt, ha állatvész ütött ki, hogy Vendel viszi az állatokat. Sokfelé e napon a templomból körmenettel vonultak Szent Vendel szobrához, akit pásztoröltözetben, lábánál kutyával és báránnyal ábrázoltak.
E napon a jószágtartó gazdák és pásztorok nem fogták be a jószágot és vásárra sem hajtották ki.

*

Október 21. – Orsolya napja:
Kőszeg vidékén e nap kezdődik a szüret.
Időjósló napnak is tartják. A hajdúböszörményi pásztorok azt állították, ha ilyenkor szép az idő, akkor az karácsonyig meg is marad.

*

Október 26. – Dömötör napja:
A 4. századi nagy keresztényüldözések idején vértanúhalált halt. Az ország keleti felében ő volt a juhászok pártfogója. Juhászújévnek is nevezik e napot, mert ezen a napon számoltatták el, vagy hosszabbították meg a juhászok szolgálatát, a juhászok a plébánia udvarán birkapaprikást főztek, a juhásznék bélest sütöttek.
Az Alföldön ezen a napon állatvásárokat, többnapi mulatságokat tartottak. (Hortobágyon, Szegeden juhásztort, juhászbált rendeztek).
Időjárásjósló nap, az e napi hideg szelet a kemény tél előjelének tartották.

*

Október 28. – Simon – Júdás napja:
Tokaj-Hegyalján e nap a szüret napja, aminek végeztével szüreti felvonulásokat és bálokat tartanak. Pl. Vas megyében Sárváron.
E napon kezdődik meg a kukoricafosztás.

Kerti kalendárium

Az október igazi őszi hónap, a szüret ideje. A fákról lehullanak a levelek, a hónap végére az utolsó költöző madarak is elrepülnek. Az őszi munkák folytatódnak a kertekben, a szántóföldeken, megkezdődik a szüret.

Október a kertben az év talán legszínesebb hónapja – a régi magyar naptárakban a Skorpió, illetve a Mindszent hava elnevezéssel szerepel, utalva az utolsó dekád csillagászati eseményére: a Nap a Skorpió csillagképbe lép és figyelmeztet Mindszentek ünnepének közeledtére.

Már csípősebbek a hajnalok, déltájban azonban, mint a jelen példája is mutatja, még visszacsalogatja a kellemes napfényt, ezáltal is jobb kedvre derítve a szüretelőket és a magvetőket. A népi jövendölések szerint az októberi zivatar szeszélyes telet vonz, vagy a sok októberi csapadék decemberi szelet hoz, míg ha meleg az október, csikorgó lesz a február.

A növények vegetációs időszakuk végéhez közelednek Ez az időszak még kiválóan alkalmas arra, hogy örökzöldeket, díszcserjéket telepítsünk, trágyázzunk, eltároljuk terményeinket, valamint a közelgő fagy ellen védekezzünk.

Gyógy- és fűszernövények.

Most már lehet és érdemes gyűjteni a gyökereket.

Sok szeretettel köszöntjük e hónap

szülötteit,

névnaposait,

ünnepeltjeit! 

Sok boldogságot kívánunk!