Ligeti Éva
Június
Forróvérű lány nyáron
a húgom
Arany kincseit szórja, jól tudom
Búzaföldeken Június arat
S felröppenti a kékszín madarat
Arany kincseit szórja, jól tudom
Búzaföldeken Június arat
S felröppenti a kékszín madarat
- családias
hónapsoroló –
*
Függöny nélkül
Minden ablak utat
nyit a fénynek,
mely átjárja a borús
lelkeket,
keretet ad kallódó
reménynek -
mindannak mit a világ
rejteget.
Kikukucskálsz, és
előtted utak,
házak, falak – s ami
innen látszik,
tekinteted ezerfelé
kutat,
máskor
fűszálnyi-vágyad bóklászik.
Kertekben nyíló virág
illatoz,
hamvas szirma száz
színben tündököl,
játékos szellő lombok
közt lapoz,
míg a nap ablakodba
könyököl.
Láthatod a hasztalan
hervadást,
kallódó emberek
gyötrelmeit,
és gyermekmosolynyi
cirógatást,
s változékony napok
érzelmeit.
Hozzád is benézhet,
aki akar,
függöny nélkül a
szobád látható,
fürkész tekintet
téged nem zavar,
szerény életed
"megcsodálható".
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése