December - Karácsony
hava
Télelő - Álom hava - Istenfiak (Tárkányok) hava
Télelő - Álom hava - Istenfiak (Tárkányok) hava
December a latin
őskalendáriumban a 10. hónap volt, a neve is azt jelenti: "tizedik".
Mikor Numa a januárral és februárral megtoldva tizenkét hónapot csinált, akkor
december a végére szorult az évnek. Nagy Károly szent hónapnak nevezte el
decembert a nagykarácsonyi ünnepek alapján, amelyek az áhitatos szívek
örömnapjaiból állnak. Ez a hónap a pihenés, megbékélés és a jó hangulat
jegyében telt el, az emberek a családi tűzhely köré húzódtak, és élvezték a jól
végzett munka megérdemelt gyümölcseit (már akiknek jutott belőle). December
első ünnepét a hónap első napjaiban tartották meg köszönetnyilvánításképpen
Bona Dea (a "Jó Istennő") tiszteletére.
*
Népi megfigyelések:
- ha december lágy, esős, a vetés csak meglehetős
- téli köd keleti széllel olvadást okoz, a nyugati szél meg fagyot hoz
- fehér Karácsony, fekete Húsvét
- lucskos karácsony rossz nyár, rossz termés
- meleg Karácsony, hideg tél
- ha Karácsony éjjelén keletről fúj a szél, marhadögtől félhetsz, ha északnyugati szél fúj emberhalál, ha déli szél fúj betegség, ha északi szél fúj, akkor pedig jó esztendő várható
*

jegyébe lép.
A horoszkóp csillagjegyei
közül az alábbiak esnek decemberre:
Nyilas (november 22 –
december 21) és
Bak (december 22 –
január 19).
December folyamán a
Nap az állatöv csillagképei közül a Kígyótartó csillagképből a Nyilas
csillagképbe lép.
December minden évben
a hét ugyanazon napjával kezdődik, mint az adott év szeptembere.
Az arvisurák szerint
Álom hava.
*
Népi mondóka
A Lucának híres napja
A napot rövidre szabja.
Téli mennydörgés,
Meglesz jó termés.
Zöld karácsony rossz,
Fehér húsvétot hoz.
János-nap ha borús,
A termés igen dús.
*
Mit jövendöl a 100
éves naptár?
Ha december elején és végén és egész januárban langy idő van, a tél márczius végéig betart. Ha karácsonyig szakadatlanul hideg van, akkor fel szokott engedni. Hideg december korai tavaszt és jó esztendőt jövendöl. Ha ősszel sok köd volt, most sok havat lehet várni.
*
Jeles napok
decemberben
Advent
az egyházi év
kezdete, a karácsonyi készülődés időszaka, a várakozás és reménykedés ideje.
Kezdetét a Szent András napját (november 30) követő vasárnap előestéjétől számítjuk.
Régen éjféli harangzúgók jelezték kezdetét.
*
December 1.– Elza
napja
E napon fogják be a
karácsonyi pulykát hízni. Időjárás tekintetében úgy tartják, ha e napon fúj a
szél, akkor 40 napig szeles időnk lesz.
*
December 3.–
Disznóölő Szent Ferenc napja
A Dunántúlon ekkor
vágták le a disznót és dolgozták fel húsát, hiszen elég hideg az idő ahhoz,
hogy a hús kifagyjon.
*
December 4.– Szent
Borbála
Szent Borbála, ki
hitéért halt mártírhalált, a tüzérek és bányászok védőszentje.
*
December 6.– Szent Miklós
napja.
Szent Miklós püspök a
IV. században élt, akit a diákok, gabonakereskedők, révészek pártfogójaként
ismerhetünk. Hazánk falvaiban a Mikulás-napi ajándékozás szokása a XX. század
elejére tehető. A Miklós-járás eredetileg egy középkori diákhagyomány volt.
Európa szerte elterjedt, hogy Miklós püspök az ünnep előestéjén betér azokba a
házakba, ahol gyerekek vannak, hogy imádkoztassa, vizsgáztassa őket, és
mindegyiket tudásuk és viselkedésük szerint megjutalmazzon.
*
December 13.– Luca
napja.
Szent Luca a
szembetegek, az utcanők és a varrónők pártfogója. Neve a latin lux (fény)
szóból ered. Hazánkban a legszigorúbb dologtiltó nap a lányoknál, asszonyoknál.
*
December 21.– Tamás
napja.
Tamás apostol az
evangélium szerint kételkedett Jézus feltámadásában, így Ő Hitetlen Tamásként
vonult be a vallásos történelembe.
Az e nap reggelére
frissen esett hó békés, boldog karácsonyt ígér.
*
December 24.– Ádám,
Éva napja, az adventi időszak utolsó napja.
Régen a legények
énekszóval adták hírül a faluban Jézus születését és áldott karácsonyt
kívántak. A köszöntés után, aki csak tehette, elment az éjféli misére. Onnan
hazatérve áldott ünnepeket kívántak egymásnak, jelezve, hogy megkezdődött az
ünnep és egyben a pihenés időszaka. Az elkövetkezendő két napban rokonokat,
barátokat látogattak meg. Az ünnepi asztalra pedig töltött káposzta, sült hús
és kalács került ebédre.
December 25.–
Karácsony napja.
Ez a nap a család
ünnepe, s dolgozni sem lehetett, csak a legszükségesebb teendőket végezhették
el. Tilos volt a kölcsönadás is, mert az kivitte volna a szerencsét a
házból. Kora reggel regősök járták végig az utcákat, akik leginkább a
lányos házakat keresték fel, és farsangi esküvőre regélték össze a fiatalokat.
A regősök általában vízkeresztig járták a falvakat.
*
December 26.– István
napja. Karácsony másnapja.
Államalapító Szent
István királyunk Jézus Krisztus kortársa és tanainak hirdetője, ki a keresztény
tanításokért áldozta fel életét. Ellenségei megkövezték, így lett a keresztény
egyház első vértanúja.
Az Ő ünnepéhez
fűződik a regölés, mely a magyarság egyik legarchaikusabb szokása, egyben a
téli napforduló ősi emléke. A regölés legfontosabb része a
termékenységvarázslás, melynek során a háznépének bőséget, jó termést és
termékenységet kívántak.
*
December 27.– Szent
János evangélista ünnep.
A borszentelés
szokása kapcsolódik e naphoz. A szent bornak mágikus erőt tulajdonítottak,
mellyel beteg embereket és állatokat gyógyítottak. December 27. a XVIII. századig a
Karácsony harmadnapja volt.
*
December 28. – Aprószentek
napja,
a Krisztusért
mártírhalált halt betlehemi kisdedek emlékünnepe, akiket Heródes a gyermek
Jézus keresésekor megöletett.
Sok helyen szokás
volt vesszőből font korbáccsal megcsapkodni a lányokat, hogy azok szépek és
egészségesek legyenek.
*
December 31.–
Szilveszter napja.
A szilveszteri
szokások és hiedelmek célja, hogy biztosítsák a következő esztendőre az emberek
szerencséjét, egészségét, a bő termést és az állatállomány szaporaságát. A
néphit szerint szilveszter az újév első napjával összefüggő nap, ezért a két
nap szokásai, hiedelmei gyakran azonosak. Az éjféli zajkeltés, csengőzés
részben arra szolgált, hogy mindenki felébredjen és az új esztendőben
szorgalmasan dolgozzon, másrészt arra, hogy a nyáj az újév beköszöntésével a
másik oldalára forduljon, így biztosítva azok egészségét és szaporaságát.
*
Kert – december
Lehullottak a fákról
és a bokrokról a levelek, megcsupaszodott a kert és a ház tájéka.
Hajnalban dér lepi el
a zöld gyepet és befagyott a madáritatóban is a víz
Ez azonban koránt sem
jelenti azt, hogy a növények életfunkciói megálltak volna.
A díszfák és a
díszcserjék nyugalmi állapotban vannak, ezért az esedékes fatisztogatási,
-ápolási munkákat is megkezdhetjük. A korábban levágott ágak sebeit éles késsel
simítsuk le, majd kenjük be fasebkezelő anyaggal.
A kerti dísznövények némelyike takarásra szorul. Ilyen például a pampafű (Cortaderia selloana), melynek a leveleit össze kell fogni, szorosan össze kell kötni, hogy a téli csapadék minél kevésbé jusson a tövébe, és ne rothassza.
Sok örökzöldeket is meg kell védeni a téli időjárás viszontagságaitól.
Különösen fontos a fiatal növények védelme, mert csak a jól áttelelt örökzöldek fejlődnek megfelelően. Néhány év múlva ezektől a növényektől várjuk el, hogy az év minden időszakában egyformán díszítsék kertünket.
Az örökzöld növények
télen is párologtatnak, ezért fontos a kellő mennyiségű víz biztosítása. A víz
sokszor ugyan a talajban rendelkezésre áll, de a növények számára jég
formájában felvehetetlen, ezért enyhe, száraz időben télen is meg kell öntözni
növényeinket.
A talaj mélyebb rétegeinek átfagyását a tő körüli vastag takarással előzhetjük meg. Erre a célra felhasználhatjuk az ősszel összegyűjtött faleveleket (dió, nyárfa és a vadgesztenye lombja kivételével), fűnyesedéket, mulcsot, faforgácsot vagy komposztot.
Egyes tűlevelű (tiszafa), pikkelylevelű (tuják, hamisciprusok, borókák) és lomblevelű (babérmeggy, babérsom, kecskerágó) örökzöldeket a téli nap is károsíthatja. Különösen a fiatal telepítésű növények érzékenyek.
A hó nyomásától egyes borókákat metszéssel is megvédhetünk. Így sok rövid hajtást fejleszt a növény, amelyek jobban ellenállnak a hó nyomásának.
A szobanövények
élettevékenysége is lelassul a hosszú, sötét éjszakák következtében. Ezért
ezeket is ritkábban és csak kis vízmennyiséggel kell öntözni. Nagyon kedvező,
ha az elsárgult, elszáradt leveleket és az elnyílt virágokat idejében
eltávolítjuk, de március elejéig semmi esetre se ültessük át, messük meg és ne
is serkentsük gyorsabb növekedésre vagy virágzásra a növényeket tápoldatozás
útján.
Tisztogasd a fakérget
A csendes, napos
órákban bizonyára jól esik a kertészkedőknek egy kis mozgás a szabad levegőn.
El lehet kezdeni az idős gyümölcsfák tisztogatását, a törzsek és vastagabb ágak
kaparását, de ne tessék megfeledkezni a keletkezett kéregtörmelék azonnali
elégetéséről. Ha a kertben van még felásatlan terület, azt a fagymentes időben
pótolni szükséges.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése