Tudod arra gondoltam,
hogy úgy tűnik
ilyenkor decemberben,
hogy az év hamar
elszalad,
pedig nem gyors lábú
minden hónap:
vannak köztük
szaladósak,
és lassan cammogóak,
hogy melyik milyen,
függ a fénytől talán,
a napsugárral telik,
alig, hogy jönnek,
már el is mennek,
a sötétben
botorkálóak,
maradnak nagyon
hosszan,
az egyiket az ember
tolná,
a másikat
marasztalná...
pedig a napok
számában
nem igen különböznek,
de különböznek a
napos órákéban:
a május gyors röptű,
a november baktat
lassan,
de a december az a
sorból kilóg,
kevés ugyan a kinti
világosság,
és mégis gyorsan áll
odább,
mert ugyan haldoklik
az év,
és nagyon sok a
sötét,
de ebben a hónapban
megszületik a kisded,
maga a tény,
a várakozás öröme is
sok fagyoskodó lelket
melegít
ilyenkor decemberben,
ha kevés is a száma
a napos óráknak,
akkor is sok a fény,
mégiscsak
örömmel lesz teli a
hónap…
a haldokló évet,
az elmúlást,
boldogságossá
a születés öröme
teszi,
attól, hogy ilyen
gyors lábú,
hamar elfutó a
december,
hogy azután
az új évnek helyet
adjon:
és hát január
február,
hamar itt a nyár.
2012. november 30.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése