Nagy Csaba /Gyémánt/
téli láncszemekben
derűs reggelt
lapozgat a hideg
decemberi szél
a fákon maradt
száraz levelek közt
hosszan nyúl a fény
a hegyek
láncaitól
szívem bilincséig
beérett vágyam
a folyton gyötrő
vastagon öltözött
tavasz ha nem jössz
szakad minden
s szürke az ég
lapozgat a hideg
decemberi szél
a fákon maradt
száraz levelek közt
hosszan nyúl a fény
a hegyek
láncaitól
szívem bilincséig
beérett vágyam
a folyton gyötrő
vastagon öltözött
tavasz ha nem jössz
szakad minden
s szürke az ég
*
Hozzád jöttem
Fenyőágak
örökzöldjében
gyerták égnek,
csengők csilingelnek
Hozzád jöttem,
hozzád,
hogy elmondjam,
csak pár sorban,
mennyire szép
e decemberi napon
az esteli kép
Így év végén
ismét szép dallamok
dobognak szívemben,
csak kicsit másképp
Örökzöldedben
a lángok nekem égnek,
örömömben
szemeimből
potyognak a könnyek
A legszebb karácsonyt
köszönhetem Neked
örökzöldjében
gyerták égnek,
csengők csilingelnek
Hozzád jöttem,
hozzád,
hogy elmondjam,
csak pár sorban,
mennyire szép
e decemberi napon
az esteli kép
Így év végén
ismét szép dallamok
dobognak szívemben,
csak kicsit másképp
Örökzöldedben
a lángok nekem égnek,
örömömben
szemeimből
potyognak a könnyek
A legszebb karácsonyt
köszönhetem Neked
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése