P. Pálffy Julianna
Veled álmodom
ébredőn, tévelyegve
kóborol az öntudat,
viaskodik még önzőn,
akarattal, hol megfáradt
nappalok után, fürge
holdsugár versenyez
csillagokkal, káprázattal
csalva játszik a sötét,
hideg szikrák lobbannak
az éjben, felhőket borzol
kócosra a szél, cseppnyi
varázs fürdik a fényben -
én lázadok, mert most is
tehozzád vágyom, forró
könnyek közt ébredek,
hangom torkomat fojtja,
megint elviselhetetlen
csend üli meg szívemet -
ne büntess tovább,
lelkem gyógyírt remél,
reszketve várom míg
kezed kezemhez ér,
hisz' érted léptem át
széjjeltépett kínokon,
érezd hát - ugye érzed? -
mikor Veled álmodom…
(ne mozdulj, ölelj még,
hadd pihenjek válladon)
kóborol az öntudat,
viaskodik még önzőn,
akarattal, hol megfáradt
nappalok után, fürge
holdsugár versenyez
csillagokkal, káprázattal
csalva játszik a sötét,
hideg szikrák lobbannak
az éjben, felhőket borzol
kócosra a szél, cseppnyi
varázs fürdik a fényben -
én lázadok, mert most is
tehozzád vágyom, forró
könnyek közt ébredek,
hangom torkomat fojtja,
megint elviselhetetlen
csend üli meg szívemet -
ne büntess tovább,
lelkem gyógyírt remél,
reszketve várom míg
kezed kezemhez ér,
hisz' érted léptem át
széjjeltépett kínokon,
érezd hát - ugye érzed? -
mikor Veled álmodom…
(ne mozdulj, ölelj még,
hadd pihenjek válladon)
http://youtu.be/VpyV6NCx11Y
VálaszTörlés