Debreczeni Zsolt
/Zsolesz/
Júniusban hitvirág
Egeket áttörő,
hatalmas nagy hitem,
rengesse meg mennyet-földet, a végtelen szerelem.
Bimbódzó-sarjadzó, áradó szeretet,
nyissa ki szívemnek, ketrecét, ha lehet.
Oly régen vagyok én, oda bezárkózva,
mert nem fűti fel zárját, egy gyöngyből kelő lányka.
Habos fodrok szélén, hatalmas árvízben,
folydogált szanaszét, a végtelen szerelmem.
„Ó mily érzés, mely kéklő habot formáz; lehulló lepel csak, a mézédes cukormáz?”
rengesse meg mennyet-földet, a végtelen szerelem.
Bimbódzó-sarjadzó, áradó szeretet,
nyissa ki szívemnek, ketrecét, ha lehet.
Oly régen vagyok én, oda bezárkózva,
mert nem fűti fel zárját, egy gyöngyből kelő lányka.
Habos fodrok szélén, hatalmas árvízben,
folydogált szanaszét, a végtelen szerelmem.
„Ó mily érzés, mely kéklő habot formáz; lehulló lepel csak, a mézédes cukormáz?”
http://youtu.be/2TUtEaPQS84
VálaszTörlés