Nagy Horváth Ilona - Rianás

Nagy Horváth Ilona

Rianás

Mélyebbre szúrj, hadd zsongja neved a kín,
zeném leszel, hang, vérmuzsikám, a hús
csupaszra tépett szélein, dús
vérkörök éjkonok útja mentén.

nem ringat engem más, csak a szél

Felseprek, aztán elpakolom megint
kevés magam, könny, hűlt tagok, ájulás,
dobozba zárom, elviszem, vagy,
dobd ki, ha azt hiszed, így nem értem.

sót vess a földre, ágyamon jársz

Litániád zúg, üstdobok elfedik
hozzádimáim, egymaga áll a szív,
gyér kompozíció, ha még hív...
...más lakik abban a házban, érzem.

egymás elé tett jégrianások

Mélyebbre szúrj, hadd, zsongja neved a kín,
mindig-dal, átkos mégis, a semmilét
értelmevesztett vágyain, bús,
vélt öröm, egykorok útja mentén.