Albert Ferenc - Delén a télnek

Albert Ferenc
Delén a télnek

Csalitosban zörren a haraszt,
rigó kajtat rőt-sövény alatt;
jó, ha megvan egy arasz.
Kergetőzik, nászra készül,
megvan ő a pondró nélkül.
Ébentolla fénylik feketén,
pedig a tél, még csak delén;
tojó kacag: várj még kamasz,
oly messze van még a tavasz!