Lázár Horváth Zsuzsanna
Villámló február
Felhőrongyos februári
égen
égzengést görget vad vihar,
cikázó villámokat dobál
égzengést görget vad vihar,
cikázó villámokat dobál
csillámló hó-fátyol alatt.
Süvöltve kavar a szél
bőven omló hó-könnyeket,
milliónyi pillangó-pihét
mely belepi sajgó szívemet.
Süvöltve kavar a szél
bőven omló hó-könnyeket,
milliónyi pillangó-pihét
mely belepi sajgó szívemet.
*
Közel az ég
Oly közel az ég
Súlyos felhők földre húzzák
A csillogó,kavargó pihék
Lágyan ölelik át
A csupasz bokrot,kopár fát
Hócsipke borul az alvó földre
Míg a kikeletről álmodik
S a Nap reszkető fénye
Hideg, kék árnyakkal csatázik.
A Tél fagyos lehellete
Szívemet is jégbe zárta
S könnyfátylat von szememre
A hópelyhek kavargó tánca.
Súlyos felhők földre húzzák
A csillogó,kavargó pihék
Lágyan ölelik át
A csupasz bokrot,kopár fát
Hócsipke borul az alvó földre
Míg a kikeletről álmodik
S a Nap reszkető fénye
Hideg, kék árnyakkal csatázik.
A Tél fagyos lehellete
Szívemet is jégbe zárta
S könnyfátylat von szememre
A hópelyhek kavargó tánca.
*
Zimankó
Sápadt árnyékok a
havon
csillagot gyújt az éj,
a Vénusz hidegen ragyog
jégmarokkal szorít a Tél.
Elfagyott rügyeken
vadul zimankót zenél
s a szikrázó hótakarón
ráncokat gyűr a szél.
Fákon lebbenő fátyol
csillanó gyémántja ég,
didergő madárszívem
fénylő Tavaszt remél.
csillagot gyújt az éj,
a Vénusz hidegen ragyog
jégmarokkal szorít a Tél.
Elfagyott rügyeken
vadul zimankót zenél
s a szikrázó hótakarón
ráncokat gyűr a szél.
Fákon lebbenő fátyol
csillanó gyémántja ég,
didergő madárszívem
fénylő Tavaszt remél.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése