Jékely Zoltán
Februári pillanat
Hó ezüstje,
sziklák ezüstje,
hold-ezüst.
Isten-gyaníttató az
est.
És valahol,
visszhangos omladék
alól
szól a bagoly.
Lehet-e jobban panaszolni,
fájni?
Kínját szívszaggatón
süvölti százszor…
Párjára őszutón a
pásztor
botot dobott:
eladta s jót ivott az
árán.
A nagy fülesbagoly
ezért jajong
ily rémítőn, ily
ősvilági árván.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése