Adamecz László - Meggondolhattad volna

Adamecz László
Meggondolhattad volna

Ifjú daccal a honnan-hová,
a mettől-meddig nem akadály,
távolság, magasság, a mélység,
a bűvölet, szándék nem kétség.

Távolság, akár a végtelenbe,
magasság, a hegyre, fellegekbe,
mélység, a barlangba, tengerekbe,
te ott vagy küzdeni a mindenséget.

S ragyog arcod, híred előtted,
a célt a média már bezengte,
mi veled vagyunk, mi érted vagyunk,
mi magyar szívvel, mi téged óvunk.

A cél megvalósult, mi büszkék vagyunk,
az ifjú hírét világnak adtuk, ,
milyen nagyszerű magyarnak lenni,
egyet közülünk bajnoknak tudni.

Zordra fordult időnek váltása,
bajnoknak viharban nehéz járása,
Atyánk, adj erőt neki hazajönni,
küldetését bizton befejezni.

Csak a híre jött, ő maga soha,
gyászos lett szívünk, a sors mostoha,
gyermekei árvák már örökre,
kihívásért elcserélted őket.

Ifjú daccal a honnan-hová,
a mettől-meddig talán akadály,
távolság, magasság a mélység,
a bűvölet, szándék, talán kétség.