.kaktusz
Tudod arra gondoltam,
a szeretet, ha igazi, olyan,
mint egy tiszta vizű,
hatalmassá terebélyesedett folyó,
amelyikbe, ha egy kis méreg
véletlenül belekerül,
akkor az,
a hatalmas folyamban,
(amelyik az összetartó múlt)
feloldódik észrevétlen,
a folyó minél bővebb,
annál inkább képes legyőzni
a belé kerülő szennyeződést…
az a nagy, legyőzhetetlen folyó
akár a szerelem,
vagy épp a barátság is lehet,
mindkettőnek medre a szeretet:
és talán minden valódi szeretetben
benne kell lennie a barátságnak,
mint ahogy minden igaz barátságban
a szeretetnek,
anélkül csak félkarú az óriás…
a legjobb barátok,
kik egymás szavát értik,
a bajban, ha segítségre van szükség,
megjelennek mindig,
együtt jó nekik,
ők azok, akik nem fogynak ki,
beszélgetnek akár reggelig,
de akik értik egymást szó nélkül is:
a valódit a távolság se kezdi ki,
az új barát sem gyengíti,
a barátok, az igazik,
ha találkoznak hosszú idő után,
ahol valaha abbahagyták,
ott folytatják…
és talán,
a szerelem akkor tökéletes,
ha benne ott van a barátság is,
nem lehet másképp,
ha a kettő összefonódik:
legnagyobb szeretet, legjobb barát
együtt az igazi szerelem talán,
úgy az együttlét örömei
az égig fokozódnak,
és poklok pokla
a fájdalom, a távolság okozta,
hiszen nem csupán a legjobb barátot,
de a szerelmét is nélkülözi az ember
a szeretet, ha igazi, olyan,
mint egy tiszta vizű,
hatalmassá terebélyesedett folyó,
amelyikbe, ha egy kis méreg
véletlenül belekerül,
akkor az,
a hatalmas folyamban,
(amelyik az összetartó múlt)
feloldódik észrevétlen,
a folyó minél bővebb,
annál inkább képes legyőzni
a belé kerülő szennyeződést…
az a nagy, legyőzhetetlen folyó
akár a szerelem,
vagy épp a barátság is lehet,
mindkettőnek medre a szeretet:
és talán minden valódi szeretetben
benne kell lennie a barátságnak,
mint ahogy minden igaz barátságban
a szeretetnek,
anélkül csak félkarú az óriás…
a legjobb barátok,
kik egymás szavát értik,
a bajban, ha segítségre van szükség,
megjelennek mindig,
együtt jó nekik,
ők azok, akik nem fogynak ki,
beszélgetnek akár reggelig,
de akik értik egymást szó nélkül is:
a valódit a távolság se kezdi ki,
az új barát sem gyengíti,
a barátok, az igazik,
ha találkoznak hosszú idő után,
ahol valaha abbahagyták,
ott folytatják…
és talán,
a szerelem akkor tökéletes,
ha benne ott van a barátság is,
nem lehet másképp,
ha a kettő összefonódik:
legnagyobb szeretet, legjobb barát
együtt az igazi szerelem talán,
úgy az együttlét örömei
az égig fokozódnak,
és poklok pokla
a fájdalom, a távolság okozta,
hiszen nem csupán a legjobb barátot,
de a szerelmét is nélkülözi az ember
2013. május 14.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése